A Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség  rövid története
Frissítve: 2019.12.23. 15:38

A Közép-dunántúli középhegység északkeleti peremén elterülő, a Gaja-patak völgyében, mintegy 5 km hosszú, 3300 főt számláló bányásztelepülés Bakonycsernye. Etimologizáló történészeink, nyelvészeink a község nevét "Cerny" fekete jelentésű szláv szóból származtatják.

A Bakony előnevet az 1909-10. évi országos rendezéskor kapta, addig "Csernye" néven szerepelt, Veszprém vármegyéhez tartozik, majd 1956. április 1-től, amikor a megyehatárok megváltoznak, Fejér megyéhez, a móri járáshoz csatolják.

A legrégibb települések újkőkori, késő neolitikus, illetve a késő vaskori kelta, majd római időszakot is jeleznek a megtalált, fellelt tárgyak, eszközök kapcsán. A középkorból már húsznál több település nevét ismerjük. Pl. Gyón, Bihar, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd. Ezek a lakott területek a későbbi Csernye közigazgatási területén helyezkedtek el, valamennyi  Bátorkő várához tartozott. A középkori Csernye említése 1341-ben történik először, ahol az Újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt már, míg a korábban említett települések közül, Dolosdot említi először legkorábban egy 1082. évi okmány. A török idők alatt Csernye és települései elnéptelenednek, a fejlődés megtorpan, a környezet ősvadon képét nyeri vissza.

Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726. között, több lépcsőben történt, hozva az erdőkiélés szakmai fogásait, a föld és szőlőművelés alapjait, valamint a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, és a Zichy grófok is biztosítják az evangélikus vallás gyakorlását, templomot és iskolát építhettek. Megindult a fejlődés, és 1730-ban a lakosság száma már 300 fő. A gyülekezet első megválasztott lelkésze Schwarzwalder Jeremiás volt. Az első kőtemplom alapjait 1785-ben rakták le, és 1786-ban készült el, megközelítően a mai formához, mert a torony építése 1816-ban fejeződött be.

1810-ben a móri földrengés Csernyét is érintette, több ház, és a templom is megsérült, igen nagy riadalmat okozott. A XIX. sz. elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt Csernye, ekkor a lakosság 80 %-a evangélikus, 20 %-a katolikus, ahol békében éltek a szlovákok és a magyarok egymás között. 1862-ben a falu egy része tűzvész kapcsán leégett, a tűzben megolvadtak a templom harangjai is, igen nagy károk keletkeztek. A károk helyrehozására 1000 korona kölcsönt vett fel az egyház, melynek utolsó törlesztő részét 1902-ben fizették ki. Az újjáépítés során a még ma is használatos padokat helyezték el, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett.

A Silbermann felépítésű orgona 1867-be készült, egy felvidéki brezovai orgonakészítő műhelyében, csak néhány ilyen orgona található az országban.

Csernye gazdasági adottságai elég mostohák voltak, de fejlődésnek indult a háziipar, kézművesség, fonás, szövés, a kosárkötés. Az itt készült kosarakkal, fél Dunántúlt ellátták. Az ipari fejlődés során a Zichy gróf család végleg kiszorult Csernyéről, és a környező pusztákról, helyét az új földesurak, Aztáry, Lővinger, Pick, Goldschmidt, Blum, Windczieben, és a Gründfeld családok foglalták el.

Megindult a tengerentúli kivándorlás, a jó pénzszerzés reményében, így ma csaknem minden csernyei családnak van amerikai rokoni ága.

Az 1907-ben emelt oltár 1900 koronába, a sekrestye 641 koronába került az egyházi anyakönyvek szerint.

1918. május 6-án este 23 órakor villám sújtott a torony északi ablakán, végigment a padláson, és az oltáron lement a földbe. Tüzet nem okozott, viszont az oltárkép aranyozása megfeketedett. Felújítása több ezer koronába került.

1920-ban megkezdődik a szénbányászat a környéken, Szarvasbükk, (itt 1878-ban is rövid ideig szenet bányásztak) Kisgyón, ezt követően megépül Bodajkig a keskeny-nyomtávú vasút a szén szállítására. Ettől kezdve Bakonycsernye bányászközséggé fejlődik. Az elsők között kap villanyvilágítást, gyógyszertárat, orvost. A Gaja-patak völgyében több vízimalom is épült.

A község elemi iskolájának befogadóképessége kicsinek bizonyult, ezért az evangélikus gyülekezet a falu közepén elhelyezkedő szeszgyár épületét megvásárolta és 1931-ben felavatták a község új oktatási intézményét, melyben tanító lakás is volt.

A II. világháború helyi harcai 1945. április 20-21-én zajlottak, a német és szovjet alakulatok között, a település április 21-én felszabadult. Az 1947-48. évi magyar-szlovák lakosságcsere jelentősen érintette az evangélikus gyülekezetet is. A közel 500 fő áttelepülő zömében evangélikus vallású volt, viszont csak 40 fő visszatelepülő érkezett. Az 1950-ben megépül, és termelni kezd a Balinkai bánya, ami igen sok csernyei családfenntartónak ad munkalehetőséget.

1970. július 10-én nagy árvíz pusztít a településen, a Gaján lévő valamennyi híd megrongálódik, néhányat újjá kellett építeni.

1976-ben ünnepelte a község fennállásának 250. évfordulóját. Ez alkalomból megjelent dr. Heiczinger János érdemes orvos, volt gyülekezeti felügyelő munkája "Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1848-ig" könyv formában, amelyben további adatok találhatók gyülekezetünk történetéről. Az ünnepség alkalmával a templomunk falára emléktáblát helyeztek el.

A község vallásos élete igen színes képet mutat. A történelmi felekezetek mellett megtalálható a Nazarénus Gyülekezet, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, a Hit Gyülekezete és a Keresztyén Testvérgyülekezet is.

A sport és szabadidős tevékenység a község életében igen meghatározó, és már 60 éves múltra tekint vissza. A 800 m2 alapterületű, iskolai tornacsarnok az év minden szakában jól kihasznált.

Az 1994. évi országos önkormányzati választásokon megválasztásra került a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, felvállalta a hagyományőrzést, és szlovák nyelvápolást.

1996. március 17-én márvány emléktáblát avattunk falunk szülötte, dr. Hegyi Imre néprajzkutató szülőházának falán. Néprajzi kutatásai, írásai, közül a legjelentősebb, "A népi erdőkiélés történeti formái" című könyve volt, melyet igen nagy érdeklődéssel forgatnak napjainkban is a falu lakói.

A község főbb műemlékei: XV. századból a Bakonycsernyétől mintegy 4 km-re lévő Csikling vár rommaradványai. A XVIII-XIX. században épült barokk stílusú evangélikus és katolikus templom. Megtalálható még néhány XIX. sz. elején épült tornácos parasztház. Említésre érdemes az 1848-as emlékmű, valamint a háborús áldozatok emlékműve a Pacmán hegyen, valamint a II. világháborús áldozatok bronz emléktáblája a brezovai temető ravatalozójának falán.

A község infrastrukturális ellátottsága jó, a központi víz, villany, telefon, gáz, és szennyvízhálózat teljesen kiépített.

Néhány jól működő kis, és középvállalkozás van a településen.

A község önkormányzatai 1997-ben avatták a település címérét és zászlaját.

1997-ben ünnepelte a helyi Bányász Sportkör 50 éves fennállását. Ez alkalomból jelent meg Varga Ferenc "Bakonycsernye sportja 50 éves" című könyve.

1998. január hónapjában belsőséges ünnep keretében "Író olvasó találkozón" dedikálta harmadik önálló, "Kancsónyi reménységgel" című verseskötetét Simek Valéria helyi költő, óvónő.

1999. D. Szebik Imre evangélikus püspök felszenteli a Hősök könyvét mely, a két világháború áldozatainak állít emléket. A könyv az evangélikus templomban van elhelyezve. A könyv Dreska Mihály gyűjtése alapján, a Bakonycsernyei Önkormányzat támogatásával készült. A falunapok és nemzetiségi napok keretein belül ünnepelte a község fennállásának 275. évfordulóját, igen nemes és érdekes programok kíséretében.

2000. Az Ady utcában felavatásra került a "Millenniumi park", valamint elkészült az evangélikus templom díszkivilágítása.

2003. Bezárásra került a Balinkai Szénbánya. A sportpálya melletti területen Bányász emlékpark lett kialakítva, bemutatva a nehéz bányamunka eszközeit. A kőbe vésett 59 név őrzi a bánya-szerencsétlenségben elhunytak emlékét.

2004. Megjelent Varga Ferenc "Bakonycsernye 1848 - 2003" című falutörténeti könyve, ami tulajdonképpen folytatása   Dr. Heiczinger János érdemes orvos "Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1849-ig" című könyvének.

Az ősi kulturális emlékek, értékek megőrzésére kialakításra került a Régiós Szlovák Közösségi és Tájház a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szervezésében.

A községben a falusi turizmus lehetőségeinek kihasználása, megszervezése most van folyamatban, a szálláslehetőségek és az ellátás magánházaknál már biztosított. A kirándulási, pihenési lehetőség a jó bakonyi levegőben, a kisgyóni hétvégi és pihenőházak, valamint az erdő felé biztosított. Sportvadászat a környékbeli vadásztársaságoknál, a horgászati lehetőség a község tulajdonában lévő 12 Ha-os halastavakon megoldható.

A partnerkapcsolatok ápolására a településen nyitottak vagyunk, ki szeretnénk építeni az utakat a nagyvilág felé is.

Szeretettel várjuk további érdeklődésüket.

Gyülekezetünk életéről röviden 2000. évtől

2000.

• Gyülekezeti választások voltak, mely során megalakult az új presbitérium.
• Millenniumi ünnepségek keretén belül díszkivilágítást kapott a templom, így messziről sötétben, mint világító gyertya mutatja Isten dicsőségét.
• Ebben az évben Simek István önkéntes felajánlásaként a templomudvar sármentesítése történt melynek során zúzottkőborítást kapott a parókia udvara.
• Megalapítottuk a Bakonycsernyei Evangélikus Óvodát, amely egy csoporttal kezdte meg működését.
• Rádiós istentiszteletet közvetített a Kossuth Rádió október 15-én templomunkból.

2001.

• Vendégszobát alakítottunk ki a volt iskolaépületben ahol finn és német testvérgyülekezeteink tagjait szállásoltuk el .A temető karbantartása céljából motorfűrészt vásároltunk. Megkezdődött a parókia rendbetétele. Elsőként a nyílászárók cseréje 2003-ig.

2002.

• A templombelső felújítása szükségessé vált. Meszelését és festését Simek Mihály és Királyvári József testvéreink végezték el.

2003.

• Folytatódtak a parókián a nyílászárók cseréjének munkálatai, valamint az imaterem meszelését és festését végezte el Csernyin Sándor felügyelő és Brajer János, aki polgári szolgálatosként katona idejét teljesítette gyülekezetünkben.
• A 275. évforduló alkalmából az evangélikus egyház és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat márvány emléktáblát helyezett el a templomban, felsorolva a kezdetektől, a Csernyén szolgáló lelkészek neveit.

2004.

• Villámcsapás sújtotta a templom és a parókia épületét, melynek során a lelkészi hivatal számítógépe, a templom harang automatikája, a villamos hálózat sérült meg.
• Felmerült egy új Evangélikus Óvoda megépítésének lehetősége és elkészültek a tervek.
• Nagyszabású egész napos rendezvény volt gyülekezetben a Nyárünnep, melynek zárórendezvényén az egyházkerületünk területén első alkalommal rendeztük meg az úgynevezett "Tamásmisét"(keresők istentisztelete)
• Német testvérgyülekezetünk és a finn Nívalai presbitérium látogatása jelentős esemény volt gyülekezetünk életében.

2005.

• 30 éves a gyülekezet énekkara. Ennek tiszteletére jubileumi ünnepséget tartottunk megköszönve az énekkar tagjainak a hosszú éveken át tartó hűséges szolgálatát.
• Hírlevelünk az (Evangélikus Hírlevél) ettől az évtől kezdve nyomdai kivitelben jelenik meg 1000 db-os példányszámban.

2006.

• Gyülekezeti választások során megalakult az új presbitérium.
• Szarka István lelkészt esperessé választja meg az Egyházmegyei Közgyűlés. Ebben az évben folytatódik a parókia felújítás, új konyha, vizesblokk, esperesi hivatal kialakítás.
• Szomorú esemény volt a gyülekezet életében, hogy elhunyt Molnár Mihály a gyülekezet tiszteletbeli felügyelője és Szabó János az Élő Kövek Alapítvány kuratóriumának elnöke. Mindkét testvérünk emlékét, gyülekezetükért végzett hűséges szolgálatukat őrizzük szívünkben.
• Egyházkerületi missziói nap volt Bakonycsernyén, egyházkerületünk gyülekezetei látogattak el Bakonycsernyére.

2007.

• A hívek áldozatos anyagi hozzájárulása révén megújulhatott a templom orgonája
• Rádiós istentisztelet közvetített a Kossuth Rádió ápr. 8-án Bakonycsernyéről.
• Templomudvar támfal felújítása vált szükségessé, melyet Gáspár András kőműves mester és a testvérek társadalmi munkájával végezhettünk el.
• Bajor vendégek érkeztek az Evangélikus Óvodába és létrejött a testvér óvodai kapcsolat az Augsburgi óvodával.
• Az Élő Kövek Alapítvány, a falu labdarúgó csapata fennállásának 60. évfordulójára egy teljes mez felszerelést ajándékozott.

2008.

• Parókia külső felújítására, hőszigetelésére színezésére került sor, melyet szintén Gáspár András kőműves mester és csapata végzett.
• Óvoda épületében szükségessé vált a nyílászárók cseréje, orvosi szoba kialakítása, belső szigetelés, akadálymentesítés.
• Gyülekezeti kirándulás keretében jártunk Nemescsón, Szombathelyen és Kőszegen, betekinthettünk a helyi evangélikusság életébe.
• Pátkai Róbert Nagy-Britanniában élő püspök szolgált gyülekezetünkben.
• A Szlovák-Magyar lakosságcsere 60 éves évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartottunk, melyre meghívtuk a mai szlovák területen élő magyar testvéreinket is.
• Óvodai dolgozók továbbképzése volt Balatonszárszón a Bajor testvéróvoda dolgozóival együtt.
• Meghívtuk Balczó Andrást, aki bizonyságot tett Isten megtartó kegyelméről az ő életén keresztül.
• A templom fűtése igen költségesé vált a növekvő gázolaj árak függvényében. Ezért gondolkozni kezdtünk egy korszerűbb megoldáson. Ezért pályáztunk "A tisztább Bakonyért" c. pályázatunkkal az Európai Unióhoz a templom, parókia, és a gyülekezeti terem fűtéskorszerűsítésére.

2009.

• Áprilisban gyülekezeti kirándulásra mentünk Barcsra.
• Az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora megbízta Szarka István esperes urat a 2009/2010 tanévben a hatodik gyakorlati év mentori teendőinek ellátásával. Nagy Gábor teológushallgató érkezett hozzánk szeptember 1-től.
• A Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközségben elkészült templomának, esperesi hivatalának és imaházának fűtési rekonstrukciója. A templom fűtését a föld hője adja hőszivattyú segítségével, a parókia és imaterem meleg vízellátását napkollektorok biztosítják. A megvalósult beruházás - értékében 27 MFt - jelentős önerővel és társadalmi munkával készült el. Dreska József és Kovács Attila testvéreink gépi munkához sokak ajánlották fel anyagi és kétkezi támogatásukat a kivitelezéshez. A gyülekezethez érkezett külső támogatás 9.8 MFt volt, ehhez az Evangélikus Egyház Országos központjából 6,9 MFt támogatás érkezett. A hálaadó istentisztelet 2009. október 11-én délután három órakor kezdődött, melynek keretében a gyülekezet választása alapján beiktattuk másodlelkészi állásába Szarka Éva lelkésznőt. Igét hirdetett: Ittzés János a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök püspöke.
• Ott voltunk az EPOT-on! (Evangélikus Presbiterek Országos Találkozója) Szeptember elején gyülekezetünk népes presbitériuma képviseltette magát ezen a rendezvényen.
• November 21-én Bakonycsernye adott otthont a III. Fejér-Komáromi Evangélikus Ifjúsági Teremfoci Bajnokságnak, ahol immár másodjára nyerte el Bakonycsernye csapata a vándorkupát.